Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda https://www.retivarszegipartners.hu PwC Legal Tue, 12 Mar 2024 10:46:41 +0000 hu hourly 1 https://wordpress.org/?v=6.4.3 A mesterséges intelligencia jogi szabályozási keretei https://www.retivarszegipartners.hu/a-mesterseges-intelligencia-jogi-szabalyozasi-keretei/ Tue, 12 Mar 2024 10:24:10 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=9015 Kollégánk, Csenterics András a Manna FM vendége volt, ahol többek között a mesterséges intelligencia jogi szabályozási kereteiről, lehetőségeiről, illetve az Európai Unió érkező Mesterséges Intelligencia Rendeletéről esett szó.

The post A mesterséges intelligencia jogi szabályozási keretei first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Kollégánk, Csenterics András a Manna FM vendége volt, ahol többek között a mesterséges intelligencia jogi szabályozási kereteiről, lehetőségeiről, illetve az Európai Unió érkező Mesterséges Intelligencia Rendeletéről esett szó.

The post A mesterséges intelligencia jogi szabályozási keretei first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Vagyonvédelmi szolgáltatások és láncolatos ügyletek áfája a célkeresztben 2. – Újabb peres siker https://www.retivarszegipartners.hu/vagyonvedelmi-szolgaltatasok-es-lancolatos-ugyletek-afaja-a-celkeresztben-2-ujabb-peres-siker/ Tue, 12 Mar 2024 09:09:04 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=9011 Felülvizsgálati kérelmünk eredményeként a Kúria új, iránymutató döntést hozott a vagyonvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa-levonási jogról. Ebben elvi éllel rögzítette, hogy azoknál a cégeknél, akik csupán megrendelői (és nem nyújtói) az őrzés-védelmi szolgáltatásoknak, az adóhatóság nem kérheti számon a külön jogszabályban foglalt, szigorú ellenőrzési követelmények elmaradását, és erre hivatkozással nem tagadhatja meg az adott vállalkozás adólevonási...

The post Vagyonvédelmi szolgáltatások és láncolatos ügyletek áfája a célkeresztben 2. – Újabb peres siker first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Felülvizsgálati kérelmünk eredményeként a Kúria új, iránymutató döntést hozott a vagyonvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos áfa-levonási jogról. Ebben elvi éllel rögzítette, hogy azoknál a cégeknél, akik csupán megrendelői (és nem nyújtói) az őrzés-védelmi szolgáltatásoknak, az adóhatóság nem kérheti számon a külön jogszabályban foglalt, szigorú ellenőrzési követelmények elmaradását, és erre hivatkozással nem tagadhatja meg az adott vállalkozás adólevonási jogának gyakorlását sem. A precedens más típusú szolgáltatások adózása tekintetében is alapvető jelentőséggel bír.

I. A törvényszék döntése

Korábbi cikkünkben (melyet itt olvashatnak) számoltunk be az első fokon eljárt törvényszék egy friss döntéséről. A bíróság az ügyben egy vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő céget vizsgált, és megállapította, hogy a számlái kapcsán, melyeket a befogadott, a vagyonvédelmi szolgáltatásokat ellátó cégek láncolatában adókijátszás valósult meg. Erről pedig az adózónak tudnia kellett volna – de az elvárt gondosságot nem tanúsította a jogviszony során.

Az elvárt gondosság körében megfogalmazta a bíróság, hogy a vagyonvédelmi tevékenységre speciális szabályozás érvényesül (melyet a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvmt.) rögzít), és ebben a körben magasabb fokú gondosságot, szigorúbb ellenőrzési kötelezettséget terheli a vagyonvédelmi szolgáltatást igénybevevő adózót.

Az ellenőrzési kötelezettsége teljesítésekor az adózónak észlelnie kellett volna, hogy az alvállalkozója további alvállalkozót vont be (melyet az Szvmt. megtilt), és a jogszerűtlenül igénybe vett alvállalkozói lánchoz bejelentett munkavállalók tekintetében az adó- és járulékfizetési kötelezettséget nem teljesítették. Utóbbi pedig főleg a szolgáltatás árazásából észlelhető: ha a számlázott óradíjak a bruttó minimálbér mértékéhez képest alulmaradnak.

II. A Kúria ítélete

Az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, melynek a Kúria helyt adott, és a törvényszék döntését hatályon kívül helyezte. Rögzítette elöljáróban, hogy az adózó adólevonási jogának megtagadásához két követelmény együttes teljesülése szükséges: 1) hogy az adóhatóság bizonyítsa, hogy adókijátszás történt a láncolatban, 2) illetve azt, hogy az adózó a tőle észszerűen elvárható intézkedésekkel nem bizonyosodott meg arról, hogy adókijátszó láncolat részesévé vált.

II.1. Láncolatos ügyletek

A Kúria kimondta, hogy jelen ügyben már az első lépcsőfok sem teljesült. Láncolatos ügylet esetén az adóhatóság köteles ugyanis az éppen ellenőrzött adózón túl a lánc további szereplőit, azok jogügyleteit is vizsgálni. Az ügyben ugyanakkor a láncolat többi szereplőjénél tényleges adóvizsgálatot nem folytatott (csak jogkövetési vizsgálatra került sor), csupán adófolyószámláik alapján, illetve arra a tényre tett megállapításokat, hogy a láncolatba tartozó egyes cégek időközben felszámolás alá kerültek, adókötelezettségüket nem teljesítették. Nem tárta fel azonban, hogy az adókijátszás a vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjének mely számlájához miként következett be. A csatolt adófolyószámlák pedig nem alkalmasak az adókijátszás bizonyítására: azokból nem követhető, hogy mely teljesítéshez kapcsolódóan nem került sor adóbevallás benyújtására, adóminimalizáló magatartásra.

II.2. Nem áfa meg nem fizetésének értékelése az áfa-levonás megtagadása körben

Hangsúlyozta továbbá a Kúria annak – az Európai Unió Bírósága által megfogalmazott – kitételnek a jelentőségét, hogy nem bármilyen szabálytalanság, hanem csak az áfa kijátszására irányuló tevékenységben való részvétel eredményezheti az adólevonási jog elvesztését. Az adóhatóság márpedig az ügyben főleg a munkavállalók bejelentésének és a járulékfizetési kötelezettség teljesítésének elmaradása miatt állapította meg az adókijátszás megtörténtét. A más adónemre elkövetett adócsalás esetében, rendeltetésellenes joggyakorlást vizsgálva, az Európai Unió Bírósága által kidolgozott Halifax-teszt alkalmazására ugyan van lehetőség, de a vizsgált ügyben ettől teljesen eltérő tényállás valósult meg, így egyéb szabálytalanság nem vezethet az áfa-levonás megtagadásához.

II.3. A vagyonvédelmi szolgáltatás megrendelőjét terhelő körültekintés határai

Az adólevonási jog megtagadása második lépcsőjének, az adózó tudattartalmának vizsgálata során a Kúria megállapította, hogy ennek során sem járt el megfelelően az adóhatóság. Alapvető jelentősége van ugyanis annak, hogy az adózó a jogviszonyban az őrzés-védelmi szolgáltatások megrendelője, és nem olyan szereplő, aki maga is ilyen szolgáltatást nyújtana. Ennélfogva nem is lehet rajta számonkérni az Szvmt. követelményeinek teljesítését azaz az adóhatóság olyan ellenőrzés elmaradását rótta terére, amire az adózó nem lett volna köteles. Így az ilyen adózó nem kötelezhető a korábbi cikkünkben foglaltak szerint az őrző-védő cég által igénybe vett további alvállalkozók ellenőrzésére.

Az elsőfokú bíróság fő érvével, az alkalmazott szerződési árakkal kapcsolatban a Kúria úgy foglalt állást, hogy a jogszabályban foglalt bérminimum nem döntő szempont egy vállalkozási tevékenység árának meghatározásánál: ez orientáló jelleggel bírhat, de a szerződéses árat sok minden egyéb is befolyásolhatja. A piacon elérhető ésszerűen elvárható legalacsonyabb árat kellett volna vizsgálni és összehasonlítani az adózó áraival, de ilyen vizsgálatot az ügyben sem az adóhatóság, sem a törvényszék nem végzett. E körben kiemelte a Kúria, hogy az adózó már az adóeljárásban összegyűjtött és benyújtott olyan nyilvános, fellelhető adatsort, amely kétséget vetett fel az adóhatósági megközelítési mód helytállóságában. Ez is rámutat arra, hogy az adózóknak már az adóeljárási szakaszban kellő figyelmet kell fordítaniuk a bizonyításra, mert az az eljárás későbbi szakaszában – amikor ezt már nem pótolhatják – kerülnek a javukra értékelésre.

A Kúria végül nem csak a törvényszék ítéletét helyezte hatályon kívül, de az alapul fekvő adóhatósági határozatokat is megsemmisítette és előírta az adóhatóságnak, hogy az új eljárásban az adóvizsgálatot az adózót terhelő megállapítás nélkül kell lezárni.

Bár a Kúria ítélete a vagyonvédelmi szolgáltatást igénybe vevő cégek számára lehet különösen jelentős, az abban foglalt megállapítások hivatkozási alapul szolgálhatnak más szolgáltatással kapcsolatos láncolatos ügyekben is.

Lebocz Noémi és Balog Balázs ügyvédek

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com),   dr. Balog Balázs (e-mail: balazs.balog@pwc.com) és Lebocz Noémi (noemi.lebocz@pwc.comügyvédekhez.

The post Vagyonvédelmi szolgáltatások és láncolatos ügyletek áfája a célkeresztben 2. – Újabb peres siker first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
„Vezess”, ha mersz: az „on-site” vezetékek jogi helyzete a naperőművi projektekben https://www.retivarszegipartners.hu/vezess-ha-mersz-az-on-site-vezetekek-jogi-helyzete-a-naperomuvi-projektekben/ Wed, 06 Mar 2024 14:00:11 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=8991 „Vezess”, ha mersz: az „on-site” vezetékek jogi helyzete a naperőművi projektekben A naperőműveket ma már a háztartási méretű kiserőművektől az ipari méretű napelemparkokig sokféle helyszínen és sokféle szereplőnél megtaláljuk, legyen szó akár raktárépületről, gyárépületről, beépítetlen területről vagy lakóházról. A naperőművek iránti növekvő igénynek köszönhetően egyre több olyan elképzelés is napvilágot lát, amely már nem elégszik...

The post „Vezess”, ha mersz: az „on-site” vezetékek jogi helyzete a naperőművi projektekben first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
„Vezess”, ha mersz: az „on-site” vezetékek jogi helyzete a naperőművi projektekben

A naperőműveket ma már a háztartási méretű kiserőművektől az ipari méretű napelemparkokig sokféle helyszínen és sokféle szereplőnél megtaláljuk, legyen szó akár raktárépületről, gyárépületről, beépítetlen területről vagy lakóházról. A naperőművek iránti növekvő igénynek köszönhetően egyre több olyan elképzelés is napvilágot lát, amely már nem elégszik meg azzal, hogy a beruházó a saját épületére vagy telkére építse a naperőművet. A nagyobb kapacitás elérése érdekében ugyanis arra is mutatkozik igény, hogy valaki egy közeli üresen álló telekre építse a naperőművet, és a közelben megtermelt villamos energiát egy vezetéken szállítsa át a saját telephelyére. Bármennyire is logikusnak tűnik egy ilyen elképzelés, 2023. december 31-éig közjogi akadálya volt annak, hogy a villamos energiát az egyik telekről a másikra vezessük, és azt a fogadó telken teljes egészében felhasználjuk. 2024. január 1-jétől azonban módosultak a villamos energiáról szóló törvény vezetéktípusokra vonatkozó szabályai, ezért az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy az új szabályozásnak sikerült-e lebontania az előbb említett – ma már életszerűtlennek tekinthető – akadályokat.

A képzeletbeli naperőmű

A helyzet megértéséhez tételezzük fel, hogy van egy ingatlanunk, amelyen egy jelentős energiaigényű gyártóüzemet működtetünk. Az ingatlan gyárépület által el nem foglalt részére nem telepíthetünk naperőművet, mivel azt más célra használjuk, például parkolók, közösségi terek, és a gyártó tevékenységet kiszolgáló ideiglenes építmények, konténerek vannak rajta. A gyárépület teteje pedig műszaki okokból nem alkalmas arra, hogy rajta helyezzük el napelemeket.

Tételezzük fel azt is, hogy nem pont a szomszédban, hanem „kettővel arrébb” van egy önálló közmű-csatlakozásokkal rendelkező telek, amelyen egy kisebb épület áll, viszont túlnyomórészt (mondjuk 90 %-ban) beépítetlen terület, és a tulajdonos azt szívesen eladná nekünk.

A köztes telek tulajdonosának pedig mondjuk nincs semmilyen kifogása az ellen, hogy a majdani naperőműves telken megtermelt áramot az ő telkén átvezessük a gyárépületünkhöz.

A naperőmű által megtermelendő villamos energiát teljes egészében fel kívánjuk használni a gyárunkban, ezért a közcélú hálózatra nem termelő, ún. visszwatt-védelemmel ellátott naperőművet szeretnénk építeni.

A naperőművet és a gyártó üzemünket a fent leírt módon összekötő vezetéket a továbbiakban „on-site” vezetéknek nevezzük. (A villamos energia vásárlási szerződések [PPA] szóhasználatához igazodva azért nevezzük „on-site” vezetéknek, mert a villamos energia adott helyszínre történő fizikai leszállítását biztosítja, azaz a villamos energia szállítása nem a közcélú hálózat bevonásával [azaz „off-site” módon] és nem is virtuálisan történik.)

A probléma

A fent vázolt tényállásban a legnagyobb jogi problémát az jelenti, hogy nem világos, hogy az a vezeték, amely a naperőművi telekről a gyárunkhoz vezetné a villamos energiát, jogi értelemben minek minősül.

Ez azért probléma, mert a jogszabály által szabályozott vezetéktípusok egy zárt kört jelentenek, ezért ha valaki olyan vezetéket épít, amelyet a jogszabály nem ismer, nem fog rá építési engedélyt kapni. Ha pedig engedély nélkül létesítünk ilyen vezetéket, akkor hasonló jogkövetkezményekkel kell számolni, mint bármely egyéb, építésiengedély-köteles építmény engedély nélküli építése esetén, azaz a kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági osztálya elrendeli a vezeték bontását, illetve adott esetben bírságot szab ki.

A fentiekre tekintettel nem egyértelmű, hogy a bevezetőben említett „on-site” vezetéket egyáltalán meg lehet-e építeni.

A felhasználási hely

A kérdés megválaszolásához először azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy a gyárunk és az elképzelt naperőművünk tekinthető-e ugyanazon felhasználási hely részének.

A villamos energiáról szóló törvény alapján a felhasználási hely az az „összefüggő terület, ahol a felhasználó a villamos energiát felhasználja”. Annak, hogy mi minősül egy felhasználási helynek, megvannak a maga részletesebb szabályai is, azonban általában kiindulhatunk a következő „hüvelykujjszabályból”:

  • egy ingatlan általában egy felhasználási helynek tekinthető,
  • az ettől eltérő esetekben pedig (például ha azt szeretnénk, hogy több ingatlan tartozzon ugyanahhoz a felhasználási helyhez) általában a területileg illetékes elosztó társaság megítélésén fog múlni, hogy hol húzódnak a felhasználási hely határai.

Elvileg van arra lehetőség, hogy két szomszédos ingatlan ugyanazon felhasználási hely részének minősüljön, azonban ha már a szomszédos ingatlan önálló csatlakozással rendelkezik a közcélú hálózathoz, az egy felhasználási hely létrehozása már egy komoly műszaki átalakítást, vagy telekalakítást igényelhet. Ha pedig a „kettővel arrébb” elhelyezkedő, szintén önálló közműcsatlakozással rendelkező ingatlant szeretnénk a gyárunk „felhasználási helyéhez” tartozónak látni (ráadásul úgy, hogy a köztes ingatlan valaki más tulajdonában van), az az esetek többségében leküzdhetetlennek tűnő akadályokba ütközik.

A fentiekre tekintettel érdemes abból kiindulnunk, hogy a gyárunk és a naperőművünk két külön felhasználási helyen található. Ezzel pedig két lehetőséget máris kizártunk azzal kapcsolatban, hogy a vezetékünk – jogi szempontból – tulajdonképpen mi lehet.

Egyrészt a vezetékünk nem minősülhet magánvezetéknek, mivel a villamos energia törvény – január 1-je előtt – kifejezetten egy felhasználási helyen belül tette azt lehetővé, hogy egy termelő (pl. naperőmű) ún. magánvezetékre csatlakozzon.

Másrészt az is szóba jöhetne, hogy a példában említett vezetékünk nem valamely nevesített vezetéktípusnak, hanem ún. „felhasználói berendezésnek” minősül, azaz: „a felhasználó használatában lévő … vezetékhálózat … a tartozékaival (készülékeivel) együtt”. Szigorú értelmezés alapján azonban – amelyet a villamosművek tekintetében eljáró kormányhivatal, mint különleges építési hatóság egy konkrét esetben megerősített számunkra – a felhasználói berendezésként kizárólag az ún. felhasználási helyen belül elhelyezkedő vezeték tekinthető. A felhasználói berendezés tehát szintén egy zsákutcába vezető megoldás

Egyéb lehetőségek

Vannak olyan vezetéktípusok is, amelyek különböző felhasználási helyeket kötnek össze, ezeknek azonban szintén nem feleltethető meg a naperőművet és a gyárunkat összekötő vezeték.

Az esetünkben mindenekelőtt nyilvánvalóan nem közcélú vezetékről van szó, mivel a közcélú vezeték értelemszerűen – a közcélú hálózat részeként – a villamos energiát a fizika szabályai szerint bárkihez eljuttathatja, esetünkben azonban kifejezetten a saját naperőművünktől szállítanánk a villamos energiát a saját gyárunkhoz.

A közvetlen vezeték már majdnem megfelelő megoldás, mivel ez a vezetéktípus éppen azt a célt szolgálja, hogy egy fogyasztó nem a közcélú hálózatról, hanem „közvetlenül” egy erőműtől kapja a villamos energiát. Azonban a fenti példánkra ez sem alkalmazható, mivel a törvényi definíció szerint a közvetlen vezeték „közcélú hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel”. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az erőmű nemcsak a fogyasztó számára, hanem a közcélú hálózatra is termel villamos energiát [erőmű → fogyasztó + közcélú], másrészt pedig azt is jelenti, hogy a fogyasztó (a vételezői minőségre tekintettel) közcélú hálózatról közvetlenül nem kap villamos energiát [fogyasztó ← erőmű + közcélú]. A konkrét példánkban azonban mindennek éppen az ellenkezője az igaz: az erőmű a visszwatt-védelem miatt nem termel közcélú hálózatra [erőmű → fogyasztó + közcélú], a gyárunk viszont – a napenergia felhasználása mellett – a közcélú hálózatról is vételezne [fogyasztó ← erőmű + közcélú].

A termelői vezeték az utolsó vezetéktípus, ami szóba jön, ez a vezeték azonban – január 1-je előtt – kizárólag arra szolgált, hogy „az erőmű által termelt villamos energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik”. A termelői vezetéknek tehát fogalmi eleme, hogy arra felhasználó vagy vételező nem csatlakozhat, azaz éppen az ellenkezője annak, amire szükségünk van.

A fentiek alapján 2023. december 31-éig a bevezetőben említett vezetéket – bármennyire is furcsának tűnik – a magyar jogrendszer nem tudta értelmezni, ezért ilyen vezetéket nem lehetett jogszerűen építeni.

Az új szabályok

A január 1-jén hatályba lépett új szabályozás több ponton is módosít a vezetéktípusokra vonatkozó szabályokon.

A módosított törvény egyrészt a felhasználói berendezés tekintetében egyértelművé teszi azt, amit a fentiek alapján eddig csak sejteni lehetett: a módosított törvényi definíció most már kifejezetten tartalmazza, hogy a felhasználói berendezésnek minősülő vezetékek kizárólag a felhasználási helyen belül helyezkedhetnek el.

Másrészt viszont  – és számunkra ezek lesznek az érdekes változások – az új szabályozás a termelői vezeték fogalmát kibővíti és bevezeti az önellátó termelői engedélyes fogalmát.

Termelői vezeték?

Január 1-je óta a termelői vezeték már nemcsak a fent említett, termelőt és közcélú hálózatot összekötő vezetéket jelenti, hanem azt a vezetéket is, amely „a magánvezetékhez felhasználási helyen kívülről kapcsolódó, a közcélú hálózatra magánvezetéken keresztül csatlakozó erőmű által termelt … villamos energiát a magánvezeték kapcsolódási pontjára juttatja el”.

A fent említett, új típusú termelői vezetéknek tehát – leegyszerűsítve – az a lényege, hogy olyan termelőt és a fogyasztót köt össze, amelyek két eltérő felhasználási helyen találhatók. Ez tehát első ránézésre jónak tűnik, azonban ahhoz, hogy biztosak legyünk abban, hogy ezt a vezetéktípust kerestük, meg kell értenünk a fenti fogalommeghatározásban többször is megjelenő „magánvezeték” lényegét is.

A magánvezeték egy olyan vezetéktípus, amely alapvetően független a villamos energia termelésétől, és arra szolgál, hogy a közcélú hálózatra csatlakozó felhasználó a saját maga vagy egy másik fogyasztó (nevezetesen egy vételező) számára biztosítsa, illetve továbbítsa a villamos energiát. Emellett a villamosenergia törvény már január 1-je előtt is lehetővé tette, hogy a magánvezetékre azon a felhasználási helyen, ahol a magánvezeték található, termelő is csatlakozzon.

A fent említett új típusú termelői vezeték „a magánvezeték kapcsolódási pontjára juttatja el” azt a villamos energiát, amelyet olyan termelő termel, aki „a közcélú hálózatra magánvezetéken keresztül” csatlakozik. Emellett – a régi típusú termelői vezetékhez hasonlóan – az új típusú termelői vezetékkel szemben is követelmény, hogy „arra felhasználó nem csatlakozik vagy vételező nem kapcsolódik”.

Az utóbb említett kitételek látszólag bonyolultak, és egymásnak ellentmondóak, ezért értelmezést igényel annak meghatározása, hogy mire gondolhatott pontosan a jogalkotó. Álláspontunk szerint arról van szó, hogy a külön felhasználási helyen lévő termelőtől a fogyasztó felhasználási helyén lévő (magán)hálózatra a vezetéknek úgy kell eljuttatnia a megtermelt villamos energiát, hogy a vezeték ne ágazzon el egyetlen másik fogasztóhoz sem („arra felhasználó nem csatlakozik…”). Az, hogy a termelőnk „a közcélú hálózatra magánvezetéken keresztül” csatlakozik, pusztán azt jelenti, hogy a termelő nem rendelkezik közvetlen csatlakozással a közcélú hálózatra, hanem az általa megtermelt villamos energiát teljes egészében a fogyasztásunk felhasználási helyére juttatja el, egész pontosan az ott található „magánvezeték kapcsolódási pontjára”.

A fenti értelmezést támasztja alá a törvénymódosításhoz fűzött miniszteri indoklás is, amely szerint a módosított törvény „biztosítja, hogy olyan termelői vezeték legyen létesíthető, amely a termelő egységet nem a közcélú hálózattal köti össze, hanem egy közcélú hálózatra kapcsolódó felhasználóval és a felhasználó villamosenergia-igényét szolgálja ki, de a közcélú hálózatra nem táplál be”.

A fentiek alapján tehát úgy tűnik, hogy a bevezetőben említett „on-site” vezeték január 1-je óta termelői vezetéknek fog minősülni, ezért ilyen vezetéket most már jogszerűen létesíthetünk.

Az új szabályozás azonban bevezet néhány korlátozást az új típusú termelői vezetékek létesítésével kapcsolatban.

Egyrészt a törvény előírja, hogy főszabály szerint a termelőnek szomszédos ingatlanon kell lennie, és a termelő által megtermelt villamos energiát csak egyetlen olyan felhasználási helyre lehet elvezetni, amely a termelő felhasználási helyétől eltér [39. § (1c) bekezdés].

Másrészről viszont nem szomszédos ingatlanról is érkezhet a villamos energia abban az esetben, ha a termelő kapacitás legalább 5MW-os, „az erőmű vagy a villamosenergia-tároló által termelt vagy tárolt villamos energia miatt a magánvezeték közcélú hálózati csatlakozási pontján a betáplálási teljesítmény nem kerül módosításra” (úgy értjük, hogy ez a visszwatt-védelmet jelenti), és a köztes ingatlan tulajdonosa hozzájárult a termelői vezeték létesítéséhez [39/H. § (1) bek.].

A szomszédos ingatlanról tehát bármilyen kapacitású termelő egységtől érkezhet villamos energia az új típusú termelői vezetéken, a „kettővel arrébb” lévő ingatlanon viszont legalább 5 MW-os termelő egységet kell létesítenünk. Annak, hogy a nem szomszédos ingatlan esetében miért van szükség a minimális – és ráadásul egész magas – kapacitás előírására, nyilvánvalóan műszaki okai vannak. Az említett műszaki okokra azonban a törvényi indokolás nem kér ki.

Önellátó termelő?

Az mindenesetre érdekes – és feltehetőleg szándékos – egybeesés, hogy az új szabályozás bevezette az „önellátó termelő egység” fogalmát is, amelynek szintén legalább 5 MW-os kapacitással kell rendelkeznie, és amely “a közcélú hálózatra felhasználó csatlakozási pontján csatlakozik betáplálási teljesítmény nélkül, és a termelő berendezése által termelt villamos energiát ugyanazon csatlakozási ponton csatlakozó felhasználóval” (úgy értjük, hogy ez a feltétel is a visszwatt-védelmet jelenti).

A „kettővel arrébb” lévő ingatlanon létesített naperőművünk tehát – amely ugye legalább 5 MW-os kapacitással létesíthető – a fentiek alapján valószínűleg önellátó termelő egységnek fog minősülni. A villamos energia törvény azonban úgy vezette be az önellátó termelő egység fogalmát, hogy a jogalkotó ehhez a minőséghez sem a villamos energia törvényben, sem pedig annak végrehajtási rendeletében nem fűzött semmilyen konkrét jogkövetkezményt. Ezért egyelőre nem világos, hogy a gyakorlatban milyen jelentősége lesz annak, hogy a „kettővel arrébb” lévő ingatlanon létesített naperőművünk esetlegesen önellátó termelő egységnek fog minősülni.

Probléma megoldva?

A fenti összefoglalót egy értelmezési kísérletnek szánjuk arra vonatkozóan, hogy az új szabályozás egy konkrét esetben miként lesz alkalmazható a gyakorlatban, illetve megoldást nyújt-e a felmerülő problémára. A való életben ennél jóval összetettebb problémák is felmerülnek, például ha a termelő és a fogyasztó két különböző személy, vagy ha a két fogyasztási hely között egy közút vagy vasútvonal is található, vagy ha a termelő egység nem rendelkezik visszwatt-védelemmel. Jelen összefoglaló kereteit szétfeszítenék az említett összetettebb kérdések vizsgálata, azonban meggyőződésünk szerint ezekre a problémákra is található megoldás a jogszabályokban.

Mindazonáltal hasznos lenne, és a normavilágosság követelményének érvényesülését bizonyosan segítené, ha akár a jogalkotást előkészítő minisztérium, akár az energia hivatal rendelkezésre bocsátana egy olyan segédletet, amely közelebb hozná az új szabályokat a mindennapi élethez, amely konkrét példákkal, illetve magyarázatokkal mutatná be, hogy az új szabályok milyen helyzetekben lesznek alkalmazhatók.

A jogalkotó részéről feltehetőleg fennáll egyfajta távolságtartás azzal kapcsolatban, hogy a jogalkalmazást gyakorlati tanácsokkal lássa el. Az államhatalmi ágak elválasztása ugyanis (törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás) a modern jogállami berendezkedésünk egyik alappillére, és ezért általában nem kívánatos, hogy a törvényhozás beleszóljon a jogalkalmazásba. Ennek ellenére álláspontunk szerint jelen esetben egy nagyon speciális helyzetről van szó, ahol a jogszabályok bonyolultak, és az alkalmazásuk egyszerre igényel műszaki, gazdasági és jogi ismereteket, ezért a hétköznapi jogalkalmazó az átlagosnál jobban igényelné az iránymutatást valamely „kútfőtől”.

dr. Faragó János

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Faragó János (e-mail: janos.farago@pwc.com) , dr. Zalai Péter (e-mail: peter.zalai@pwc.com)  és dr. Horváth Dóra (email: dora.horvath@pwc.com) ügyvédekhez.

The post „Vezess”, ha mersz: az „on-site” vezetékek jogi helyzete a naperőművi projektekben first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Március 1-jével változnak a foglalkoztatás-felügyeleti és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok https://www.retivarszegipartners.hu/marcius-1-jevel-valtoznak-a-foglalkoztatas-felugyeleti-es-a-munkavedelmi-birsagra-vonatkozo-szabalyok/ Thu, 29 Feb 2024 12:45:41 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=8985 Kapcsolódva a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi munkavégzésére vonatkozó új szabályrendszerhez, napvilágot látott a 24/2024 (II. 14) Korm.rendelet, amely több rendelkezésében módosította a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendeletet. Ez utóbbi Kormányrendelet 16. §-a lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megtiltsa a további foglalkoztatást, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása nem felel meg...

The post Március 1-jével változnak a foglalkoztatás-felügyeleti és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Kapcsolódva a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi munkavégzésére vonatkozó új szabályrendszerhez, napvilágot látott a 24/2024 (II. 14) Korm.rendelet, amely több rendelkezésében módosította a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendeletet. Ez utóbbi Kormányrendelet 16. §-a lehetővé teszi, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság megtiltsa a további foglalkoztatást, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatása nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, emellett ilyen esetekben bírság szabható ki, illetve tételesen meghatározott bírságot kell kiszabni. A bírság mértékére vonatkozó szabályok 2024. március 1-jétől, az idegenrendészeti szabályok „élesedésének napjától”, jelentős mértékben emelkednek.

A mérlegelésen alapuló munkaügyi bírság legkisebb összege eddig 30.000, – Ft volt, ez az összeg március 1-jétől 150.000, – Ft-ra emelkedik. A bírság felső határa jelenleg jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén egységesen 10.000.000,-Ft, márciustól azonban 20.000.000, – Ft lehet, ha az eljárás alá vont foglalkoztató a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti középvállalkozás, vagy akár 25.000.000, – Ft, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor foglalkoztatottak száma a 249 főt meghaladja.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben tételes összegű bírságot köteles alkalmazni. Ide tartozik az az esetkör, ha a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt munkavégzésre jogosító engedély nélkül foglalkoztat. A tételes bírság alkalmazásának esetkörei bővültek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatására vonatkozó új szabályrendszerre tekintettel. Amennyiben a foglalkoztató engedély nélkül foglalkoztat harmadik országbeli munkavállalót, úgy a kötelezően alkalmazandó bírság mértéke a minimálbér tízszerese – azaz kettőmillió-hatszázhatvannyolcezer forint – foglalkoztatottanként. Ha az engedély nélküli foglalkoztatásra ismételten kerül sor – azaz azonos foglalkoztatónál ismét azt állapítja meg a hatóság, hogy engedély nélkül került sor a harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatására –, úgy a hivatkozott összeg a duplájára növekszik foglalkoztatottanként. A bírság összege minden olyan esetben nő, amikor a minimálbér összege változik. Eltérő szabályok alkalmazandók, amennyiben a magyarországi foglalkoztató természetes személy vagy őstermelő, és más szabályok irányadók abban az esetben is, amikor a magyarországi munkavégzés teljesítésére határon átnyúló szolgáltatás keretében kerül sor.

Az év elején változtak a munkavédelmi oktatásra és a tűzvédelmi oktatásra vonatkozó szabályok is, illetve idén szeptembertől egyes munkakörök esetén nem lesz kötelező a munkaalkalmassági vizsgálat. Ezen változások mellé érkezett egy új szabályozás, amely viszont szigorúbb bírság következményeket állapít meg a foglalkoztatók terhére, amennyiben a munkabiztonsági szabályokat nem tartják be.

A munkavédelmi bírság mértékét a 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet határozza meg, ezt módosítja 2024. március 1-jétől a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet. A Kormányrendelet – többek között – módosítja a munkavédelmi bírságok alapösszegét és felső határát. A bírság alapösszege súlyosan veszélyeztetett alkalmazottanként jelenleg 50.000,- Ft, és a bírság legfeljebb 10.000.000,- Ft lehet. Márciustól azonban a munkavédelmi bírság alapösszege 100.000,- Ft-tól 100.000.000,- Ft-ig terjedhet. Eltérő szabályok irányadók a kis- és középvállalkozásokra, ahol a bírság maximuma 25.000.000, – Ft, illetve 50.000.000, – Ft lehet.

Az új szabályozás a bírság mértékének meghatározásánál több esetben magasabb szorzókat alkalmaz, mint a korábbi normák. Például munkabaleset vagy egészségkárosodás esetén háromszorosára, súlyos munkabaleset esetén tízszeresére, halálos munkabalesetnél húszszorosára emelkedik a bírságtétel.

A bírságok kiszámításánál a munkavédelmi hatóság figyelembe vehet bizonyos enyhítő és súlyosbító körülményeket is, amelyeket azonban az új szabályozás lényegesen szigorúbban határoz meg.

Bővül a munkavédelmi hatóság tanácsadó és tájékoztató tevékenysége. Így a munkavédelmi hatóság egyes szakkérdések vonatkozásában – egyedi megkeresések alapján – állásfoglalást fog kiadni, azonban a jogszabály azt is rögzíti, hogy a hatóság tájékoztatása konkrét műszaki megoldást, tervet és munkabiztonsági vagy munkaegészségügyi szaktevékenység ellátásával vagy szakértői tevékenységgel kapcsolatos konkrét végrehajtási, megoldási javaslatot nem foglalhat magában.

Új szabályok lesznek irányadók a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek önkéntes, országos nyilvántartására is, amelyet a munkavédelmi hatóság fog vezetni.

Változnak továbbá a munkabiztonsági szakemberek önkéntes éves továbbképzésének feltételei, amelyeket a felnőttképzésről szóló törvénynek megfelelően lehet személyesen, távoktatásban vagy zárt rendszerű e-learning formájában megszervezni.

dr. Szűcs László
dr. Zsédely Márta
dr. Molnár Melina
dr. Bán-Czumpf Gabriella

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Szűcs László (e-mail: laszlo.szucs@pwc.com), dr. Zsédely Márta (e-mail: marta.zsedely@pwc.com) ügyvédekhez.

The post Március 1-jével változnak a foglalkoztatás-felügyeleti és a munkavédelmi bírságra vonatkozó szabályok first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Megváltozott fogyasztói szokások, változó fogyasztóvédelmi szabályok https://www.retivarszegipartners.hu/megvaltozott-fogyasztoi-szokasok-valtozo-fogyasztovedelmi-szabalyok/ Fri, 23 Feb 2024 08:30:42 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=8981 Kollégáink, Szűcs László, Straubinger Zsófia és Ficsor Gergely a megváltozott fogyasztóvédelmi szokásokról, valamint a változó fogyasztóvédelmi szabályokról szóló cikke a Trade Magazin legújabb számában (2024. 2-3. szám, 80. oldal) és a linkre kattintva olvasható.  

The post Megváltozott fogyasztói szokások, változó fogyasztóvédelmi szabályok first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Kollégáink, Szűcs László, Straubinger Zsófia és Ficsor Gergely a megváltozott fogyasztóvédelmi szokásokról, valamint a változó fogyasztóvédelmi szabályokról szóló cikke a Trade Magazin legújabb számában (2024. 2-3. szám, 80. oldal) és a linkre kattintva olvasható.

 

The post Megváltozott fogyasztói szokások, változó fogyasztóvédelmi szabályok first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Mesterséges intelligencia a sport szolgálatában https://www.retivarszegipartners.hu/mesterseges-intelligencia-a-sport-szolgalataban/ Tue, 20 Feb 2024 10:04:22 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=8975 Ahogyan azt már egy korábbi bejegyzésünkben is tárgyaltuk, a Mesterséges Intelligencia („MI”) technológiája forradalmasítja nemcsak a mindennapokat, hanem a munkáról és most a sportról alkotott eddigi elképzeléseinket is. A mesterséges intelligenciák figyelnek, tanulnak és fejlődnek. A fejlődésük során adatokat kutatnak, analizálnak és következtetéseket vonnak le azokból. Az MI fejlődése napjainkra ugyanis nem csak a jogra,...

The post Mesterséges intelligencia a sport szolgálatában first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Ahogyan azt már egy korábbi bejegyzésünkben is tárgyaltuk, a Mesterséges Intelligencia („MI”) technológiája forradalmasítja nemcsak a mindennapokat, hanem a munkáról és most a sportról alkotott eddigi elképzeléseinket is. A mesterséges intelligenciák figyelnek, tanulnak és fejlődnek. A fejlődésük során adatokat kutatnak, analizálnak és következtetéseket vonnak le azokból.

Az MI fejlődése napjainkra ugyanis nem csak a jogra, hanem a legváltozatosabb szektorokra is hatást gyakorol, úgy, mint a tudományok, az adózás és üzleti élet, vagy a sport. Az MI technológia már a profi sport területén is elengedhetetlennek számít. Ennek a technológiai fejlődésnek kiemelkedő példája a 2020-as tokiói olimpia. A korábbi játékoktól lényegesen megkülönböztette, hogy a versenyek során MI technológiát, robotokat és a sportolókra szerelt érzékelőket alkalmaztak. A sportolók mozgását kamerák és szenzorok alkalmazásával folyamatosan nyomon követték, majd az MI technológia segítségével azokat modellezték, ezzel lehetővé téve az egyes versenyzők mozgáskultúrájának valós idejű megfigyelését. A mesterséges intelligencia ugyanakkor változatos formában úgy mind a versenypályán mind a színfalak mögött fellelhető volt a játékok során, és hatását éreztette egyaránt a versenyzők, a nézők, a szervezés és az üzleti hasznosítás területén is.

De hogyan lehet az MI rendszert a sportszakemberek szolgálatába állítani?

A sportolói teljesítmények növelése csak az edzésmunka optimalizálása és a sportolók egészség prevenciója révén érhető el. A sportolók fizikai kondíciójának feltérképezése és nyomon követése a modern technológia segítségével rendkívül sokféleképpen tud megvalósulni. Az élsportolók esetén elterjedt gyakorlat, hogy az egyes sportolók fizikai paramétereinek alakulását a csuklójukra rögzített okos karkötőkkel követik nyomon, amely eszközök mérik többek között a pulzust, a stressz szintet, az edzések gyakoriságát, illetve az egyes gyakorlatok során elégetett energia mennyiségét. A mért eredményeket az MI rendszer figyeli, rögzíti és adatok formájában tárolja.

Felmerül a kérdés, hogy az adatból, hogyan lesz kézzel fogható eredmény?

Az adatok gyűjtését követően az MI rendszer elemzi azokat és statisztika formájában egységes képet alkot az egyén fizikai állapotáról és fejlődési tendenciáiról. A mesterséges intelligencia ezen túl képes arra is, hogy nem csak egyéni, hanem csapat szinten is elemzéseket és statisztikákat készítsen. Az ilyen adatok birtokában a sportszakemberek képesek olyan edzésterveket kialakítani, amelyek az egyéni, illetve csapat szinten a legoptimálisabb fejlődést teszik lehetővé az egészség megóvása mellett. Korábban az ilyen elemzések elvégzése a sportszakemberek időigényes munkáját követelte meg, amely most annak töredéke alatt elvégezhetővé vált, ráadásul összehasonlíthatatlanul nagyobb és pontosabb adattömeg alapján.

A tengerentúlon például már alkalmazzák a Digital Athlete elnevezésű MI rendszert. Ez a rendszer az NFL-ben (az USA legnagyobb amerikaifutball-szövetsége) játszó játékosokat a felszerelésükbe épített szenzorok segítségével figyeli és modellezi a mozgásukat. A sportolók digitális másolatának virtuális térben történő létrehozásával, valamint gépi tanulás és számítógépes látás segítségével az MI rendszer azonosítja az ütközéseket, és javaslatokat tesz a sérülések csökkentésére, például a sisakkal való érintkezés minimalizálására, így elősegítve a játékosok sérülésének megelőzését.

A sport forradalmasítása tehát már az ajtón kopogtat, de a változás nem csak hatékonyság növekedést, hanem többek között az adatvédelmi szabályoknak való megfelelés szükségességét is magával hozza.

Az EU-ban a GDPR bevezetésével meglehetősen szigorú adatvédelmi elvárásokat határozott meg a jogalkotó. Az adatvédelmi kötelezettségek kiterjednek minden olyan személyes adatra, amely alapján a természetes személy azonosított vagy azonosítható. A sportolók miért teljesítményei kizárólag rájuk jellemzők, példának okáért a futási vagy dobási képességük, mozgáskultúrájuk vagy pulzus számuk. Egy vagy több ilyen adat alapján tehát az adott sportolót kétséget kizáróan be lehet azonosítani. Ezért az ilyen adatok megismerése, rögzítése vagy feldolgozása adatkezelést valósít meg. A sportolói elemzésekre szolgáló MI rendszert alkalmazó sportszervezetek jellemzően adatkezelői minőségben kötelesek biztosítani a GDPR rendelkezéseinek való maradéktalan megfelelést, ennek során – többek között – visszatérő kihívást jelent az adatkezelési célok és a megfelelő adatkezelési jogalap azonosítása. A MI rendszerek felhasználását illetően a GDPR-on túl figyelemmel kell majd lenni az Európai Unió Mesterséges Intelligencia rendeletére („MI rendeletre”), amely új szabályrendszert vezet be a szolgáltatókra és felhasználókra nézve egyaránt. Az új rendelet – eltérő szabályozási tárgya miatt – a GDPR szabályaival párhuzamos szabályrendszert hoz létre, így alkalmazása még sokrétűbb odafigyelést igényel majd az egyes szervezetektől.

A MI rendelet többek között előírja, hogy a mesterséges intelligencia rendszereknek – például a sportban már most is alkalmazott MI technológiáknak – milyen átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, mielőtt forgalomba kerülnének.  Az ilyen megfelelőségi kritériumok közé sorolandó a technikai dokumentáció elkészítése, az uniós szerzői jogi előírások tiszteletben tartása, avagy a rendszerhez tartozó felhasználói oktatáshoz készült részletes leírás közzététele.

Az MI rendelet a következő elkülöníthető kockázati kategóriákat határozza meg:

  • A jogalkotó szerint „Elfogadhatatlan kockázatot” jelentő MI rendszerek alkalmazása tiltott. Ennek megfelelően nem alkalmazható többek között a magatartási manipuláció, az arckép nem célzott lekérdezése az internetről vagy megfigyelő kamerákról, érzelemfelismerés a munkahelyi környezetben és oktatási intézményben, illetve a társadalmi pontozás és az érzékeny adatok biometrikus kategorizálása is.
  • Nagy kockázatú” az az MI rendszer, amely alkalmas a biztonság vagy az alapvető jogok negatív befolyásolására. Az ilyen rendszerek forgalomba hozatala szigorúbb adatvédelemhez, tájékoztatáshoz és emberi felügyelet alkalmazásához kötött.
  • A „Korlátozott kockázatú” MI rendszerek közé tartoznak pl. a kép- és hang- illetve videofelvételeket létrehozó vagy módosító rendszerek (pl: „blurring rendszerek”). Ezen csoport szabályrendszere lazább, így olyan átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy objektív döntést hozzanak, hogy kívánják-e az adott rendszert igénybe venni.
  • A „Minimális kockázatú” MI rendszerek (pl: egy spam szűrő egy levelező rendszerben) tekintetében a rendelet nem ír elő külön kötelezettségeket

A GDPR és az MI rendelet párhuzamos szabályozására jó példa, hogy amennyiben egy MI rendszer alkalmazása személyes adatok kezelésével jár, úgy elmondható, hogy adatvédelmi értelemben kötelezettségek fogják az azt használó szervezetet terhelni, függetlenül az MI rendszer besorolási kategóriájától. Az érintett felhasználónak ugyanis minden adatkezelés során át kell látnia, hogy mely személyes adatait, ki és milyen célból, illetve milyen jog alapján kezeli. Amennyiben tehát bármely sportszervezet akár az MI segítésével, akár azt mellőzve fel szeretné térképezni sportolói fizikai állapotát rendszeresített mérések során, abban az esetben a megfelelő adatkezelési tájékoztató, valamint a hozzá kapcsolódó szükséges dokumentáció hiányában az érintett hatóság akár jelentős összegű bírságot is kiszabhat a szervezettel szemben.

Az EU-ban MI rendszert működtető vállalkozások, az MI rendeletben foglaltak megsértése esetén szintén bírsággal sújthatóak, amelynek összege elérheti akár a 35 millió eurós vagy a társaság előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 7 %-át kitevő közigazgatási bírság összeget egyes súlyos jogsértések esetén.

A fentieken túl az Európai Tanács elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói decemberben ideiglenes megállapodásra jutottak, melynek keretében többek között az MI rendelet szerinti „szabályzó tesztkörnyezetet” is pontosították. Ennek megfelelően a mesterséges intelligencia rendszerek valós környezetben történő tesztelését – annak tényleges forgalomba hozatalát megelőzően – lehetővé kell tenni. A MI rendelet várhatóan ugyan csak kb. 2 év múlva lép hatályba, de az MI technológiát alkalmazni kívánó szervezetek részéről már most indokolt az arra való felkészülés megkezdése a komplex szabályozás és a terület újszerűsége miatt.

Összegezve, az MI technológia a sport olyan, eddig zárt ajtóit nyithatja meg, amelyek napjainkig elérhetetlenek voltak a sportszervezetek számára. Az MI-technológia – számos egyéb előnye mellett – képes olyan optimalizált edzésprogramot kialakítani, amelynek alkalmazásával elérhetővé válik a sportolók, vagy akár egész csapatok kiemelkedő hatékonyságú fizikai fejlesztése és egészség prevenciója. A dinamikusan változó jogszabályi környezetben ugyanakkor ennek jogszerű megvalósítása mind adatvédelmi, mind az érkező MI szabályozás szempontjából kihívások elé állítja majd a sportszervezeteket.

Ezzel a kihívással érdemes lesz szembenézni a realizálható előnyök jelentős volta miatt. Itt is igaz a régi mondás: aki kimarad, lemarad.

Hock Ernő, ügyvédjelölt

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez.

 

 

 

 

 

 

 

The post Mesterséges intelligencia a sport szolgálatában first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása – különös tekintettel a gazdasági társaságok működésére https://www.retivarszegipartners.hu/harmadik-orszagbeli-allampolgarok-magyarorszagi-foglalkoztatasa-kulonos-tekintettel-a-gazdasagi-tarsasagok-mukodesere/ Mon, 19 Feb 2024 07:57:11 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=8967 A Magyar Jogász Egylet  Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztálya szervezésében, az ORAC Kiadó közreműködésével tervezett előadássorozat egyikén, kollégáink, dr. Zsédely Márta ügyvéd, munkajogi specialista és dr. Szűcs László ügyvéd, irodai tag „Harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása – különös tekintettel a gazdasági társaságok működésére” címmel tartanak előadást. Időpont: 2024. III.21., csütörtök, 14-től 16 óráig Az előadás...

The post Harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása – különös tekintettel a gazdasági társaságok működésére first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
A Magyar Jogász Egylet  Munkajogi és Szociális Jogi Szakosztálya szervezésében, az ORAC Kiadó közreműködésével tervezett előadássorozat egyikén, kollégáink, dr. Zsédely Márta ügyvéd, munkajogi specialista és dr. Szűcs László ügyvéd, irodai tag „Harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása – különös tekintettel a gazdasági társaságok működésére” címmel tartanak előadást.

Időpont: 2024. III.21., csütörtök, 14-től 16 óráig

Az előadás tartalmából:
– Az Mt. releváns szabályai a külföldiek magyarországi alkalmazásával kapcsolatosan
– A Harmtv. szabályozásának személyi hatálya
– A Magyarországra történő üzleti célú beutazás feltételei és folyamata
– A beruházási és foglalkoztatási célú tartózkodás feltételei és folyamata
– A vezető tisztségviselőre vonatkozó tartózkodási engedélyek fajtái,
feltételrendszere
– A magasan képzett munkavállalóra vonatkozó tartózkodás engedélyek
fajtái, feltételrendszere
– A vendégmunkásokra vonatkozó tartózkodási engedélyek fajtái
– Kvóta szabályok és a vendégmunkások által nem betölthető munkakörök
– A dokumentációs kötelezettség – feladatok, gyakorlati buktatók, a
bizonyítási kötelezettség terjedelme
– A munkaerő-kölcsönzők szerepe a harmadik országból érkezők
foglalkoztatásánál – a megkerülhetetlen szabályok
– Az engedélyeknek nem megfelelő foglalkoztatás – következmények,
felelősségi kérdések, szankciók

A kétórás képzésen való részvételért 2 kreditpont jár.

Helyszín: a részvétel módja választható (ezt a regisztrációkor kell bejelölni)
Személyesen: ELTE ÁJK Kari Tanácsterem (1053 Bp., Egyetem tér 1-3.)
Online: Microsoft Teams alkalmazáson keresztül közvetítjük az előadást, a
csatlakozáshoz szükséges linket a kezdés előtt fél órával küldjük meg e- mailben

További részletek és regisztráció az alábbi linken: https://kepzes.jogaszegylet.hu/esemenyek/319

Jelentkezni 2024. III. 19.-én 16 óráig lehet a részvételi díj megfizetésével.

The post Harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása – különös tekintettel a gazdasági társaságok működésére first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások kapcsán igénybe vett társasági adókedvezmény adóhatósági ellenőrzésének buktatói https://www.retivarszegipartners.hu/az-energiahatekonysagi-celokat-szolgalo-beruhazasok-kapcsan-igenybe-vett-tarsasagi-adokedvezmeny-adohatosagi-ellenorzesenek-buktatoi/ Thu, 08 Feb 2024 09:10:08 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=8964 A vállalatoknak (“adózó”) 2017-től kezdődően lehetőségük van társasági adókedvezményt igénybe venni az olyan energiahatékonysági beruházásaik után, amelyek hozzájárulnak az energiahatékonyság növeléséhez. A kedvezmény mértéke főszabály szerint a beruházás értékének 30%, 45 %-a között mozgott tavaly év végéig. Az adókedvezmény igénybevételének egyik lényeges feltétele, hogy az adózó a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szigorú eljárásrendet igazolható módon betartsa....

The post Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások kapcsán igénybe vett társasági adókedvezmény adóhatósági ellenőrzésének buktatói first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
A vállalatoknak (“adózó”) 2017-től kezdődően lehetőségük van társasági adókedvezményt igénybe venni az olyan energiahatékonysági beruházásaik után, amelyek hozzájárulnak az energiahatékonyság növeléséhez. A kedvezmény mértéke főszabály szerint a beruházás értékének 30%, 45 %-a között mozgott tavaly év végéig.

Az adókedvezmény igénybevételének egyik lényeges feltétele, hogy az adózó a vonatkozó jogszabályokban meghatározott szigorú eljárásrendet igazolható módon betartsa. Ilyen előírás többek között, hogy az adózónak rendelkeznie kell olyan, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet által – a beruházás/felújítás megkezdését megelőzően – kiállított elő- és utóaudit jelentéssel, amely alátámasztja, hogy a beruházása energiahatékonysági célokat szolgál és energiamegtakarítást eredményez.

Az adókedvezményt számos adózó vette igénybe és veszi igénybe jelenleg is, amelynek természetes velejárója, hogy a NAV rendszeresen ellenőrzi az adókedvezmény igénybevételének jogszerűségét. A NAV az ellenőrzés során a beruházások megvalósítását, az energiahatékonysági feltételek teljesülését, a beruházás értékét és a kedvezmény igénybevételének egyéb feltételeit vizsgálja. Az ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalat alapján a NAV számos esetben talál szabálytalanságokat, továbbá sok esetben konzervatív álláspontot képvisel a beruházások megfelelősége és a kapcsolódó dokumentáció értelmezése kapcsán.

Az adóhatósági ellenőrzésekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy adókedvezmények igénybevétele esetén az adózónak kell bizonyítania az adókedvezmény jogszerűségét. Amennyiben pedig a NAV ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a beruházás nem jogosít adókedvezményre, vagy a kedvezmény mértéke nem megfelelő, abban az esetben az adókedvezmény igénybevételét jogszerűtlennek minősíti, továbbá adóhiányt, késedelmi pótlékot és adóbírságot állapít meg. 

Amennyiben az adózó nem ért egyet az elsőfokú adóhatósági határozattal és fellebbezést nyújt be, a másodfokú adóhatóságnak a teljes korábbi eljárást felül kell vizsgálnia. Ha az adózó az ennek eredményeként megkapott másodfokú, végleges határozattal sem ért egyet,  keresetlevél benyújtásával közigazgatási pert indíthat az adóhatósággal szemben. 

Az adózó a másodfokú eljárásban és a közigazgatási perben főszabály szerint már nem hivatkozhat olyan tényekre, körülményekre és bizonyítékokra, amelyek már az elsőfokú adóhatósági eljárás idején is a rendelkezésére álltak. Az adózói álláspontot alátámasztó jogi érvelésnek pedig az elsőfokú eljárásban rendelkezésre álló tényeken és körülményeken kell alapulnia, ezért a jogi érvelés alapvető szempontjairól már ebben az eljárásban említést kell tenni. 

Jelentősen csökkenti tehát a későbbi adóper megnyerésének lehetőségét, ha az adóhatósági eljárás során az adózó nem veszi figyelembe ezeket a szabályokat. Ennek megfelelően tehát az adózónak a jogi érvelés kidolgozásáról és előadásáról, a bizonyítékok összegyűjtéséről és feldolgozásáról a szűkös határidő ellenére már az elsőfokú adóhatósági szakban gondoskodnia kell, nem halogathatja azokat a későbbi adóper idejére.

Az adózók számára tehát elengedhetetlen, hogy az energiahatékonysági beruházásokat alaposan, nem csak energetikai, hanem jogi- és adótanácsadó közreműködésével készítsék elő, tervezzék meg, dokumentálják, továbbá csak olyan beruházások után vegyék igénybe az adókedvezményt, amelyek valóban megfelelnek az energiahatékonysági kritériumoknak és a jogszabályi előírásoknak. Egy esetleges adóellenőrzés során pedig az adózó, az adótanácsadó és a jogi tanácsadó összehangolt és késlekedést nem tűrő együttműködésére van szükség már attól a pillanattól kezdve, hogy az adóhatóság megindítja az eljárást.

dr. Bán Kristóf Tamás

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Kelemen Dániel (e-mail: daniel.kelemen@pwc.com) ügyvédhez, vagy Topánka Zsolt (email: zsolt.topanka@pwc.com) adótanácsadóhoz.

The post Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások kapcsán igénybe vett társasági adókedvezmény adóhatósági ellenőrzésének buktatói first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Szellem a gépezetben – Kihívások és lehetőségek a mesterséges intelligencia kapcsán https://www.retivarszegipartners.hu/szellem-a-gepezetben-kihivasok-es-lehetosegek-a-mesterseges-intelligencia-kapcsan/ Wed, 07 Feb 2024 12:13:36 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=8947 Tisztelt Hölgyem/Uram! A mesterséges intelligenciáról sok szó esik, de vajon mit jelent a gyakorlatban egy szervezet számára? Milyen lehetőségek rejlenek benne, különös tekintettel az üzleti megoldásokra, az adózás és a jog területére? Milyen szabályozás várható a közeljövőben, hogyan látják szakértők az egyes ágazatokra gyakorolt hatásait? „Szellem a gépezetben” című rendezvényünkön ezekre a kérdésekre is keressük...

The post Szellem a gépezetben – Kihívások és lehetőségek a mesterséges intelligencia kapcsán first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A mesterséges intelligenciáról sok szó esik, de vajon mit jelent a gyakorlatban egy szervezet számára?
Milyen lehetőségek rejlenek benne, különös tekintettel az üzleti megoldásokra, az adózás és a jog területére?
Milyen szabályozás várható a közeljövőben, hogyan látják szakértők az egyes ágazatokra gyakorolt hatásait?

Szellem a gépezetben” című rendezvényünkön ezekre a kérdésekre is keressük a választ, miközben kitérünk az Európai Unió által készülő, mesterséges intelligencia használatát szabályozó rendeletre. Beszélgetünk üzleti szempontokról, és bemutatunk egy nemcsak a magyar piacon, hanem világszerte is újdonságnak számító, kifejezetten jogi fókuszú mesterséges intelligenciát működés közben.

Időpont: 2024. február 27. (kedd), 9:00 – 13:30
Helyszín: Eiffel Palace konferenciatermek, 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.  

Az esemény nyelve: magyar

Program:

8:30 – 9:00 Érkezés és regisztráció
9:00 – 9:15 Köszöntő

  • Deák László, üzletágvezető cégtárs | PwC Magyarország
  • Dr. Várszegi Zoltán, irodavezető ügyvéd | Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal
9:15 – 10:00 Az MI jogi szabályozási keretei – az Európai Unió készülő Mesterséges Intelligencia Rendelete – gyakorlati szempontok, kockázatok, kötelezettségek, új lehetőségek

  • Dr. Csenterics András, ügyvéd, adatvédelmi és infokommunikációs szakjogász | Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal
10:00 – 10:15 Adatvagyon-gazdálkodás a mesterséges intelligencia tükrében

  • Dr. Zalai Péter, ügyvéd | Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal
10:15 – 10:30 Kávészünet
10:30 – 11:30 Milyen felhasználási lehetőségeket tartogat a mesterséges intelligencia? 

  • Üzleti célú felhasználás – Molnár Ákos, vezető menedzser | PwC Magyarország 
  • Adózási, pénzügyi feladatok támogatása – Dr. Papp Attila Péter, vezető menedzser | PwC Magyarország
  • Jogi technológiai megoldások – Dr. Kelemen Dániel, ügyvéd | Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal 
11:45 – 12:15 Bemutatkozik a Harvey – Hogyan működik egy jogi mesterséges intelligencia a gyakorlatban? Mik a felhasználási lehetőségei és korlátai? 

  • Dr. Csenterics András, ügyvéd, adatvédelmi és infokommunikációs szakjogász | Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal
  • Dr. Kelemen Dániel, ügyvéd | Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal

A bemutató során kérdésekre is lesz lehetőség.

12:15 – 13:30 Ebéd és networking
Részvételi díj: Az eseményen való részvétel ingyenes, azonban előzetes regisztrációhoz kötött, melyet a lenti linken várunk 2024. február 23-ig.
A programváltozás jogát fenntartjuk.

Regisztráció

Bízunk benne, hogy Önt is vendégeink között köszönthetjük!

Üdvözlettel,

PwC Magyarország és Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal
Email: hu_registration@pwc.com
Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. 1055
www.pwc.com/hu

 

The post Szellem a gépezetben – Kihívások és lehetőségek a mesterséges intelligencia kapcsán first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Adatvagyon-felhasználás a mesterséges intelligencia tükrében – van-e szellem a gépben? https://www.retivarszegipartners.hu/adatvagyon-felhasznalas-a-mesterseges-intelligencia-tukreben-van-e-szellem-a-gepben/ Tue, 30 Jan 2024 10:21:41 +0000 https://www.retivarszegipartners.hu/?p=8939 Egyértelmű, hogy az AI technológiára épülő szolgáltatások piaca felfelé ível. A szektorhoz tartozó piaci volumen, amely 2023-ban 9,3 milliárd dollár volt, a Markets & Markets becslése szerint 2028-ra az 55 milliárd dollárt is elérheti.[1] A ChatGPT és a hozzá hasonló mesterséges intelligencia-alapú szoftveres alkalmazások a science fiction filmekből eljutottak társadalmunk mindennapjaiba. A kezdetben főleg a...

The post Adatvagyon-felhasználás a mesterséges intelligencia tükrében – van-e szellem a gépben? first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>
Egyértelmű, hogy az AI technológiára épülő szolgáltatások piaca felfelé ível. A szektorhoz tartozó piaci volumen, amely 2023-ban 9,3 milliárd dollár volt, a Markets & Markets becslése szerint 2028-ra az 55 milliárd dollárt is elérheti.[1]

A ChatGPT és a hozzá hasonló mesterséges intelligencia-alapú szoftveres alkalmazások a science fiction filmekből eljutottak társadalmunk mindennapjaiba. A kezdetben főleg a reáltudományok területén megmutatkozó fejlődést elősegítő technológiák ma már az üzleti életben is jelen vannak: kutatnak, írnak, analizálnak, ezzel hatékonyabbá téve például a jogi, üzleti és adótanácsadási szolgáltatásnyújtást. Ennek a felhasználási módnak kiváló példája a Réti Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda által is a mindennapi munkában hatékonyan használt Harvey nevű, kifejezetten a jogi munkát támogató mesterséges intelligencia.

Az AI alkalmazásának egyik kulcskérdése, hogy az milyen adatokból „tanul”. A felhasznált adatok kapcsán a relevancia mellett etikai, illetve egyes ágazati, pl. adatvédelmi jogi szempontok is hangsúlyosan felmerülnek.

Az adatok alapvető jelentősége nem meglepő, Clive Humby matematikus elhíresült kijelentése nyomán tudjuk: az adat az új olaj. Vagy mégsem? Az olajjal ellentétben az adat nem véges erőforrás, különböző kontextusokban újra és újra felhasználható. Az adatok azok eredeti céljától eltérő újrafelhasználásának jelentőségét a jogalkotó is felismerte, nem csupán az Európai Unióban, de hazánkban is.

A közfeladatot ellátó szervek (azaz kormányzati szervek, állami fenntartású intézmények, önkormányzatok, etc.) évtizedes működése során hatalmas adattömeg képződött és képződik minden pillanatban. Ez az adattömeg óriási lehetőségeket rejt magában, amelynek a kiaknázását célozza az új, a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény, amelyre az egyszerűség érdekében „új Natv.” kifejezéssel fogunk innentől hivatkozni. A törvény az említett közfeladatot ellátó szervek által kezelt közadatok, dokumentumok, kulturális közadatok, illetve személyes és védett adatok összességét a „nemzeti adatvagyon” fogalmába tömöríti, és maga a jogszabály is ezen adatok további felhasználását elősegítő szolgáltatásokat nevesíti és szabályozza. Röviden tehát, az új Natv. azt a kérdéskört kívánja szabályozni, hogy a nemzeti adatvagyont ki és miként hasznosíthatja az eredeti felhasználási körön túli célokra.

Az új törvény egy már létező regulatív struktúrát vált fel: a nemzeti adatvagyonról szóló (régi) 2021. évi XCI. törvény és a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény alkották eddig a terület fő szabályozási pilléreit. A két korábbi jogszabály az új törvény hatályba lépésével, azaz április 1-el hatályát veszti.

Tavasszal tehát új szabályozási rezsim jön: az új törvény a nemzeti adatvagyonba tartozó adatok felhasználásának dinamizálását célozza.

Hangsúlyozni kell, hogy a szabályozás nem csupán a közfeladatot ellátó szerveket, hanem a piac szereplőit– az AI-technológiát hasznosító cégeket ideértve – is közvetlenül érinteni fogja.

De hogyan?

Az AI-technológia a negyedik ipari forradalom egyik legkiemelkedőbb vívmánya, de a mesterséges értelem nem tud hatékony lenni megfelelően kezelt, tárolt, rendszerezett, és számára hozzáférhető adatok nélkül – a GIGO-elv – ami jelen esetben nagyjából annyit jelent, hogy ha rossz minőségű adat van a bemeneti oldalon, akkor a kimenetin is az lesz – itt hatványozottan érvényesül. Ha viszont egy állami szerv a nemzeti adatvagyonhoz és az ahhoz kapcsolódó adathalmazokhoz hozzáfér, és abból adatelemzést követően a piaci szereplő rendelkezésére tudja bocsátani az általa igényelt adatokat, az igénylő azt már a kívánt formában és elrendezésben tudja alkalmazni, illetve – a jogszabályi előírások betartása mellett – az AI rendszerébe betáplálni.

Az imént leírt elképzelés április elsejétől valóság lesz. Az új Natv. az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások között említi a piaci tájékoztatási szolgáltatást, amelynek keretében a törvényi rendelkezések hatályba lépését követően a megújult hatáskörű Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) a felvázoltak szerinti szolgáltatást fogja nyújtani bármilyen természetes vagy jogi személynek a vonatkozó megállapodás alapján. A szolgáltatás a jelentőségének megfelelő korlátokkal lett ellátva: a törvény az igény teljesítését miniszteri jóváhagyáshoz köti (azzal, hogy a miniszter előzetes álláspontokat is kialakíthat és közzétehet egyértelműen azonosítható és körülírható igénytípusok teljesítésére vonatkozóan, ami kiváltja az adott típusba tartozó igények egyedi elbírálását). A legfontosabb korlát azonban a piaci tájékoztatási szolgáltatás során elemezhető és rendelkezésre bocsátható adatok körére vonatkozik, ugyanis azt kormányrendelet fogja meghatározni, és valószínűleg nem terjed majd ki a nemzeti adatvagyon egészére.

Ennek következtében érthető, hogy jelentős várakozások övezik a törvény végrehajtási rendeleteinek közzétételét az AI-technológiát kiterjedten alkalmazó piaci szereplők részéről.

Jó példa erre az EESZT-rendszer: egyelőre nem tudni, hogy az abban felhalmozódott adatok bevonásra kerülnek-e majd a piaci szolgáltatás során a NAVÜ által rendelkezésre bocsátható adatok körébe. Ezek az adatok számottevő értéket képviselnek nem csupán az egészségügyi szolgáltatók, hanem a piaci szereplők számára is, így kérdés az is, hogy amennyiben bevonhatók az EESZT-ben tárolt adatok a piaci tájékoztatási szolgáltatásba, az az adathalmaz mely részeire vonatkozik majd, illetve, hogy az adatok milyen feltételekkel (ideértve a díjazást is) kerülhetnek majd jogszerűen felhasználásra. És ha felhasználásra gondolunk, a lehetőségek – az adat, mint erőforrás jellegéből adódóan – szinte végtelenek. A piaci tájékoztatási szolgáltatás során rendelkezésre bocsátott adatokat az egészségügyi és gyógyszeripari szektor szereplői számtalan célra – például kórtörténetek elemzésére, kiaknázatlan piacok azonosítására, egészségbiztosítók üzleti gyakorlatának finomhangolására, kockázatelemzésre, etc. – felhasználhatnák.

Természetesen a felhasználás során figyelembe kell majd venni a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat, valamint az AI-ra vonatkozó – jelenleg készülő és a jogalkotási folyamat finisében járó – szabályozást is, amely az EU-ban a Mesterséges Intelligencia Rendelet formájában ölt majd rövidesen testet.

A leírt várakozások azonban csak a pillanatnyi valóság felismerésével és elfogadásával párhuzamosan értelmezhetők a megfelelő kontextusban. Az AI-technológia rendkívül hatékony eszköz a probléma megjelenése és megoldása közötti folyamat lerövidítésére, de önmaga nem képes annak koordinálására. Nincs szellem a gépben: az emberi kontrollt és azt a hozzáadott értéket, amit egy valódi szakember tud nyújtani, a mesterséges intelligencia egyelőre nem képes kiváltani, és nem képes arra sem, hogy az általa meghozott üzleti döntésekért és nyújtott tanácsadási szolgáltatásokért felelősséget vállaljon – itt még mi vagyunk előnyben.

Ficsor Gergely János, ügyvédjelölt

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merülne fel, kérjük, forduljon szokásos kapcsolattartó partneréhez, illetve dr. Dékány Csilla (e-mail: csilla.dekany@pwc.com) irodai tag, ügyvédhez vagy dr. Csenterics András (e-mail: andras.csenterics@pwc.com) ügyvédhez

The post Adatvagyon-felhasználás a mesterséges intelligencia tükrében – van-e szellem a gépben? first appeared on Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda.]]>